Elnökségi ülés

NAPIRENDI PONTOK

Tájékoztató a szakmai programokról

2016. 07.01. – 2017. 06.30.

  • megvalósult szakmai program: összesen 41 fellépés, ebből 70,5 % vidéken
  • legfontosabb partnerek: iskolák, oktatási intézmények, önkormányzati szervezetek
  • 11 halhatatlan vett részt a programok lebonyolításában

új időszak: 2017. 08.01. – 2018. 07.31.

  • támogatás célja: Sport nagyságok, és egyben EMBEREK". A halhatatlan magyar sportolók a fiatalok felé olyan gondolatokat közvetítenek saját életútjuk bemutatásával, mint: a hazaszeretet, az álmok- vágyak-célok, a kitartás, a szorgalom, a tanulás, az önmegvalósítás jelentősége.
  • Múlt – Jelen – Jövő" mentor program folytatása
  • változatlanul a rendezvények fókuszában az oktatási intézmények állnak
  • új elem lehet a programok szervezésében az oktatási intézmények testnevelő tanárainak aktív bevonása a fellépések előkészítésébe és lebonyolításába, valamint az iskolák vezetésétől szakmai értékelés, visszajelzés kérése

új időszakban zajló szakmai program

Már megvalósult programok

  • 08.05. Szarvas Wichmann Tamás
  • 09.15. Komló Nagy Timea
  • 09.20. Eger Dunai Antal
  • 10.14. Budapest Világsakkfesztivál Polgár Judit Nagy Tímea dr Kamuti Jenő Vaskuti István

Szervezés alatt álló programok

  • október Nyíradony
  • 11.03. Alsóőrs Faragó Tamás +Nagy Timea
  • 11.24. Encs
  • 12.08. Encs
  • 01.31. Encs

Tájékoztató a Magyar Olimpiai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról

  • új elnökkel a személyes találkozás, kapcsolatfelvétel megtörtént
  • a MOB kommunikációs, marketing vezetőjével több körös megbeszélés zajlott,ígéret szerint a MOB új szponzor stratégiájába beépíti a HMSE-vel történő együttműködés lehetőségét
  • első lépésben a MOB fontos lehetőséget lát a megújuló Magyar Olimpiai Akadémiával való újra értelmezett együttműködés kiszélesítésében
  • honlap együttműködés – kereszt linkek létrejötte
  • MOB ÚJ ALAPSZABÁLY értelmében (a MOB Közgyűlés 2017.10.14.-i ülésén fogadták el) a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete 3 főt delegálhat rendes MOB tagnak
  • MOB továbbra is támogatást nyújt az egyesületnek

Elkészült a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületét bemutató dvd-ről

Tájékoztató a Kovács Katalin új halhatatlan tag beiktatásáról

Tájékoztató az egyesület gazdasági helyzetéről

Tájékoztató az iroda visszaköltözéséről a Komjádi uszodába

Torna: A férfiaknál baj van, ez így nem mehet tovább! – Magyar Zoltán

Magyar Zoltán negyvenegy évvel ezelőtt Montrealban nyert lólengésben olimpiai aranyat, azóta nem járt a városban, most viszont a Magyar Tornaszövetség elnökeként ott van a világbajnokságon.

– Megdobbant a szíve, amikor kiderült, hogy Montreal ad otthont idén a világbajnokságnak?
– Hihetetlenül haragudtam! – válaszolta Magyar Zoltán, aki 1976-ban éppen Montrealban szerezte meg lólengésben első olimpiai bajnoki címét, jelenleg pedig a városban tartózkodik, hiszen ott zajlik a világbajnokság.

– Mert nem mi nyertünk?
– Igen, azért. Ezt a világbajnokságot mi szerettük volna rendezni! A nemzetközi szövetség végig biztatott minket, mi pedig remek pályázatot nyújtottunk be – aztán a végrehajtó bizottság a kanadaiakat támogatta, és nem Magyarországot... Elvileg ez nem történhetett volna így, hiszen a szabályok értelmében csak a parlament az a fórum, amely szavazással dönthet a világbajnokság rendezési jogának odaítéléséről. Szóval borzasztóan elkeseredett és dühös voltam, de mivel pontozásos sportág a miénk, nem láttam értelmét a további hadakozásnak.

– Miután ezt a ránk nézve kedvezőtlen döntést megemésztette, csak eszébe jutott az ezerkilencszázhetvenhatos olimpia!
– Hogyne jutott volna az eszembe! A régi szép emlékek miatt egy idő után már örültem, hogy ismét Montrealba utazhatok, negyvenegy éve rendezték itt az olimpiát, azóta nem jártam a városban.

– Mire emlékszik a negyvenegy évvel ezelőtti játékokról?
– Képek és szituációk ugranak be leginkább, rég volt már az az olimpia... Emlékszem a lakásunk formájára, nagyjából előttem van a versenyhelyszín is. Érdekes helyzetbe csöppentem, hiszen azzal a szállodával szemben, amelyikben most lakunk, ott áll az olimpiai szálláshely. De a terem, amelyikben én nyertem, ma már többek között egy bevásárlóközpontnak ad otthont, a mostani vébéindulók egy másik csarnokban versenyeznek.

– Ahogy jár-kel a városban és a világbajnokság helyszínén, megrohanják az emlékek?
– Ha nem így lenne, akkor is eszembe juttatnák az itteniek, a nemzetközi szövetség vezetői és képviselői, a tornászok, az edzők. Sokan akkori fényképeket hoztak magukkal, még többen figyelmeztettek arra, hogy az olimpiai emlékművet nemrég felújították: már bronzba vagyunk öntve, merthogy az összes aranyérmes ott van a domborművön.

– Megtalálta saját magát?
– Persze, elmentem, megnéztem az emlékművet, le is fényképeztem, mit mondjak, ez is nagyon furcsa érzés volt...

– Azt mondta, a versenyhelyszínre többé-kevésbé emlékszik. Mire még?
– A versenyre. Szinte minden pillanata belém égett, és az érzés, amely akkortájt bennem volt. Bocsánat, ha egyszerűen fogalmazok, de tiszta ideg voltam a verseny előtt, hiszen a magyar esélyesek sorra elvéreztek, így hatalmas volt rajtam a teher. Úton-útfélen megkaptam, hogy ezek után remélik, én nyerek. Erre mit válaszolhattam volna...?! Köszönöm, hogy segítetek – mindenkinek ezt feleltem. Hihetetlenül nehéz volt kezelnem a nyomást. Az segített, hogy rendkívül jól felkészülten vártam a rajtot. Minden világverseny előtt annyit gyakoroltam, olyan sokat készültem, hogy nem egy, hanem másfél gyakorlatot is meg tudtam volna csinálni a lovon.

– Azért minden bizonnyal boldogabb volt negyvenegy évvel ezelőtt, hiszen most, a világbajnokságon nem tündököltek a magyar tornászok...
– Igen, hetvenhatban boldogabb voltam, mint most, de csak négy-öt nappal a verseny után éreztem igazán örömöt – addigra ment ki belőlem a feszültség. Ami ezt a világbajnokságot illeti, válasszuk ketté a női és férfi tornát! A lányoknál rend van, látszik a fejlődés, igaz, Kovács Zsófi a jó ideje húzódó és Dévai Boglárka montreali sérülése miatt nem tudunk döntős szereplést felmutatni.

Viszont ők tavasszal bizonyítottak az Európa-bajnokságon, emellett jönnek fel a fiatalok, igazán jó esélyünk van arra, hogy a tokiói olimpián ott legyen a női csapatunk. A férfiaknál viszont baj van... Berki Krisztián kisebb beavatkozáson esett át, ezért nem indulhatott a világbajnokságon, de az itt lévő hat indulónk hiába kapott meg minden támogatást és segítséget a felkészülés során, nem bizonyított, távol vannak a legjobbaktól és a fináléktól. Nem szeretnék elhamarkodottan nyilatkozni ebben a témában – otthon mindent megbeszélek az edzőkkel és a vezetőkkel –, de ez így nem mehet tovább! 

Forrás: nemzetisport.hu

„Jenő egy szívember" - Kamuti Jenőt 80. születésnapján köszöntötte a MOB

Dr. Kamuti Jenő nyolcvanadik születsénapja alkalmából ünnepséget rendezett a Magyar Olimpiai Bizottság a Larus Étterem és Rendezvényközpontban szerda este. Az eseményen a Nemzet Sportolóját, az olimpiai ezüstérmes tőrvívót a szintén vívó Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke és Kulcsár Krisztián MOB-elnök köszöntötte.

Dr. Kamuti Jenő 2017. szeptember 17-én töltötte be 80. életévét. Az ötszörös olimpikon, olimpiai ezüstérmes, sebészorvos vívót, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökét, a MOB elnökégének tagját néhány hónappal ezelőtt választották a Nemzet Sportolói közé.

Az ünnepségen olimpiai érmesek, korábbi klasszis vívók, a MOB néhány korábbi és jelenlegi vezetője, munkatársa mellett a Nemzet Sportolói közül részt vett Schmitt Pál és Kulcsár Győző párbajtőrvívó, Rejtő Ildikó tőrvívó, Kárpáti György vízilabdázó és Portisch Lajos sakkozó.

Az olimpiai ezüstérmes Kulcsár Krisztián egyben házigazdaként üdvözölte Kamuti Jenőt. „Általában ezeket a kerek évfordulós megemlékezéseket a MOB székházban tartjuk és tulajdonképpen ezzel kapcsolatosan két dolog is megmutatja, hogy milyen illusztris szerepet tölt be Jenci a magyar sportban és mindannyiunk szívében: az egyik, hogy milyen sok meghívót kellett kiküldenünk, ami okán a rendezvényt végül ide szerveztük a Larusba, illetve a másik az, hogy azok kivételével, akik ténylegesen is fizikailag akadályoztatva vannak, mindenki örömmel mondott igent a részvételre.

Jenci életét a család mellett alapvetően két dolog határozza meg a sport és az orvoslás. És Jenő mindkét területen a csúcsra értél: a valaha élt legeredményesebb férfi tőrözőnk, világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes vagy, aki később a Magyar Vívószövetség elnöke lettél, ma pedig már a Nemzet Sportolója vagy; ugyanakkor felkészült és alapos sebész is vagy, elég ambiciózus ahhoz, hogy a tanulmányaidat kiegészítetted nemzetközi klinikai tapasztalatokkal is, majd itthon évtizedeken keresztül műtöttél és egy időszakban a MÁV Kórházat is vezetted.”

„A páratlan hazai és nemzetközi népszerűséged annak köszönhető, hogy versenyzőként a legkiélezettebb percekben is humánus tudtál maradni; hogy egy olimpiai döntőben nemcsak bemondod a tust, hanem ha kell, oda is adod a fegyveredet az ellenfélnek; hogy most már generációk óta nincs olyan a magyar olimpiai mozgalomban, akinek ne álltál volna, vagy állnál rendelkezésére egészségügyi gondjainak megoldásában. Ezek azok a dolgok, ami miatt ilyen sokan szeretünk és tisztelünk itthon és külföldön, és ez az a példamutató, emberi hozzáállás, ami miatt lassan 20 éve Te vagy a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke is.”

A MOB elnöke két személyes megjegyzéssel zárta gondolatait. „Azon kevesek közé tartozol, akik születésnapját nem szoktam elfelejteni azon egyszerű ok miatt, hogy szeptember 17-én, tehát egy napon születtél Móna Pistával. Ő nekem nevelőapán, neked a barátod volt, sajnálom, hogy ma itt nem ünnepelhet téged… Lépten-nyomon kérdezik tőlem május óta, hogyan érzem magam, szeretek-e a MOB-ban dolgozni. A válaszom erre az, hogy ha csak annyi örömöm lenne a munkámban, hogy én mondhatom a pohárköszöntőt Kamuti Jenő születésnapján – akkor már megérte. Jenő barátom: a jó Isten éltessen sokáig!”

Schmitt Pál visszaemlékezett, Kamuti Jenővel ötven éves ismeretség, majd barátság köti össze. A sportdiplomata megjegyezte, hogy Kamuti Jenőben a nemzetközi vívócsaládnak óriási bizalma volt, és van is a mai napig.

„Jenő egy barát, orvos, igazi, életre szóló társ, Jenő egy szívember, akire mindig lehet számítani, odateszi magát, amikor kell” - fogalmazott a MOB kétszeres olimpiai bajnok tiszteletbeli elnöke, a NOB tagja.

Kamuti Jenő azt mondta, „nem goldoltam volna, ennyi jót fogok kapni a sporttól”. Sokak közt három jelentős személyt emelt ki, aki meghatározó volt szakmai elpmenetelében: Nagy Áárpád és baji Béla vívóedzőt, illetve akinek a sportdiplomáciai pályafutását köszönheti: Schmitt Pál.

„Árpi bácsi volt a BVSC-ben az, aki a tehetséges gyerekeket átadta Béla bácsinak, aki így lett a mesterem. A sportdiplomáciában pedig Pali segített, akivel Münchenben még együtt vívtunk. Ő volt az, aki segített és arra buzdított, hogy a Nemzetközi Vívószövetség Orvosi Bizottságának tagja legyek, majd a NOB-elnök Samaranch-nál lobbizott értem, hogy a NOB Orvosi Bizottságának is tagja legyek, végül két cikluson át erősítettem őket. Kétezerben pedig az ő inspirálására pályáztam a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöki tisztére, Pali akkor berni nagykövet volt, ő biztatott” - emlékezett vissza az ünnepelt, aki Schmitt Pál mellett a MOB-főtitkári teendőket is ellátta a kétezres évek közepén.

Beszéde végén egy 1973-as nyereménypezsgőt kínált a jelenlévőknek.

Kamuti Jenő 1950-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1957-től 1976-ig mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. 1957-ben a párizsi világbajnokságon tagja volt a Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilli Endre összeállítású világbajnok tőrcsapatnak. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban elért két ezüstérme (1968, 1972) mellett még négy alkalommal ért el olimpián pontszerző helyezést (4. helyezett, csapat: 1960, 1972; 5. helyezett, egyéni: 1964; csapat: 1968).

1963-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett, 1967-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. A Semmelweis Kórház orvosa, majd a MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa, 1996-től 2001-ig kórházigazgató főorvosa.

1989 és 98 között a Magyar Vívó Szövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja. Közben 1992-től 1996-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke. 1996-tól az Európai Vívó Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának tagja. 2005-2008-ig a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. 2000 óta irányítja a több szervezet, köztük az UNESCO által 1963-ban létrehozott, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által is elismert és támogatott Nemzetközi Fair Play Bizottságot. Mint nemzetközi sportszervezet vezetője, tagja a MOB elnökségének; vezeti a MOB Fair Play Bizottságát is. A hazai vívószövetség általános alelnöke, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának elnöke.  

Forrás: olimpia.hu

Nyolcvanéves Kamuti Jenő

A kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívó, a Nemzet Sportolója a legeredményesebb magyar vívók táborába tartozik.

Kamuti Jenő 1937. szeptember 17-én született Budapesten és már 13 évesen a Budapesti Lokomotív, majd 1957-től a Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) színeiben versenyzett.

Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt jól szerepelt, de kiugró sikereit tőrözőként érte el. Bár nem egyszer csak egy hajszál választotta el az olimpiai aranyéremtől, a dobogó legfelső fokára nem állhatott fel. Húszévesen, 1957-ben tagja volt a párizsi világbajnokságon aranyérmet nyert magyar tőrcsapatnak. Ezüstből viszont bőven kijutott neki, ezért hívják „ezüstembernek” is: tőr egyéniben az 1968-as mexikóvárosi és az 1972-es müncheni olimpián végzett másodikként, e fegyvernemben az 1961-es és 1967-es világbajnokságokról egyéni ezüstöt hozott el, tőrcsapatban négyszer, 1961-ben, 1962-ben, 1966-ban és 1970-ben lett világbajnoki második. Ötszörös Universiade-győztes, ebből négyszer egyéniben bizonyult a legjobbnak. Idehaza hatszor volt országos egyéni tőrbajnok, kétszer párbajtőrbajnok.

1960 és 1976 között sportolóként öt alkalommal szerepelt ötkarikás versenyen, a következő évtizedekben pedig sportvezetőként, sportdiplomataként és orvosként volt részese az olimpiai játékokkal kapcsolatos szervezeteknek, eseményeknek.

1989 és 1996 között elnöke volt a Magyar Vívó Szövetségnek, miközben 1992-től 1996-ig betöltötte a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkári tisztségét is, majd 1996-tól a FIE orvosi bizottságát vezette. 1996-tól 2005-ig elnöke volt az Európai Vívó Szövetségnek (CEE), s tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) orvosi bizottságának.

Kamuti Jenő 1989 óta vesz részt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségének munkájában, 2005 decemberében a MOB főtitkárának választották meg.

1976 óta irányítja a Magyar Fair Play Bizottságot. 1997-től a Nemzetközi Fair Play Bizottság alelnöke volt, 2000 óta pedig ennek a bizottságnak az elnöke. 2009-től Kamuti Jenő az Európai Vívó Szövetség (CEE) örökös tiszteletbeli elnöke, s ugyanebben az évben lett a nemzetközi szövetség örökös tiszteletbeli alelnöke.

Sportolói pályafutásának elismeréseként az UNESCO 1977-ben Fair Play-díjjal tüntette ki. A kiváló sportember 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagjai közé, és ugyanebben az évben a fair play népszerűsítése érdekében végzett eredményes tevékenységéért elismerésben részesítette a Nemzetközi Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (FISU). 2014-ben Budapestért díjat kapott és bekerült a Nemzetközi Vívó Szövetség hírességeinek csarnokába. 2015-ben átvehette a Csik Ferenc díjat és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét is.

Idén júniusban a kormány, a Nemzet Sportolóinak egyhangú javaslata alapján, a Nemzet Sportolója címet adományozza Kamuti Jenőnek.

Jelenleg – a fair play bizottságokban betöltött pozíciója mellett – a hazai vívószövetség általános alelnöke, a Budapesti Sportszövetségek Uniójának elnöke.

Forrás: bama.hu

Olimpia: 2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezi a játékokat

Ahogy az várható volt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése Limában szerdán egy korábbi megállapodás értelmében rábólintott arra, hogy hét év múlva, 2024-ben Párizs, míg négy esztendővel később, 2028-ban Los Angeles adjon otthont a nyári ötkarikás játékoknak.

A NOB már júliusban rendkívüli közgyűlésen határozott arról, hogy egyszerre ítéli oda a két olimpia rendezésének jogát a szervezet szeptember 13. és 17. között esedékes 130. kongresszusán Limában. A döntést megelőzően az ötletet támogató NOB-elnök, Thomas Bach úgy nyilatkozott: ha zöld jelzést kap az együttes odaítélés, akkor „mindhárom érintett fél, Párizs, Los Angeles és a NOB számára kedvező helyzet alakulhat ki”.

Nos, a kedvező helyzet nem sokkal később, augusztus elején elő is állt: a NOB megállapodást kötött az amerikai várossal a 2028-as rendezésről, ami egyben szabad utat nyitott a francia fővárosnak a 2024-es rendezésre. A hét év múlva rendezendő játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is pályázott, de mind a négy város visszalépett.

(Párizs egyébiránt korábban jelezte, hogy csak a 2024-es olimpia érdekli, míg Los Angeles nyitott volt a 2028-as rendezésre is.)
A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, míg Amszterdam az 1928-as olimpiát kapta meg (ha a sor folytatódik, akkor száz év múlva – ha még akkor is létezik az olimpiai mozgalom – a 2124-es és a 2128-as olimpia házigazdáját is egyszerre jelenthetik majd be…). A 2024-es és 2028-as nyári játékok helyszínét érintő szerdai, formalitásnak tekinthető szavazást a NOB végrehajtó bizottsága készítette elő, amely hétfőtől ülésezik a perui fővárosban.

„Gratulálok Párizsnak és Los Angelesnek! – kezdte beszédét Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első embere a limai döntést követően. – Nehéz jobbat elképzelni ennél a pillanatnál. Az olimpiai játékok stabilitása biztosítva van az előttünk álló tizenegy évre, rendkívül dolog ez. Két fantasztikus város nagyszerű ötkarikás hagyományokkal, lelkesek az olimpiai mozgalom iránt, és minden lehetséges módon terjesztik is azt.”

A NOB honlapja közleményében kiemeli: Los Angeles és Párizs is inspiráló projektet dolgozott ki, mindkét kandidáló követte az Agenda 2020 útmutatásait, különös tekintettel a meglévő és átmeneti létesítmények használatában – ebben mindkét olimpia rekordot dönt.

A szervezet vezető testülete a legfontosabb feladata mellett az elmúlt két napban egyéb témákat is érintett. Az egyik kiemelt témakört a dopping elleni harc megerősítése jelentette, különös tekintettel az orosz botrányra. Ugyancsak aktuális tárgyalási témát szolgáltatott a Koreai-félszigeten kialakult feszült helyzet, Észak-Korea nukleáris és rakétakísérletei is – a fokozott figyelem oka, hogy február 9. és 25. között az északi határtól mindössze száz kilométerre fekvő, dél-koreai Pjongcsangban rendezik a téli olimpiát 2018-ban.

Thomas Bach az elmúlt napokban többször hangsúlyozta: az olimpia lebonyolítása nincs veszélyben, semmilyen jele sincs annak, hogy bármilyen „fenyegető árnyék” jelenne meg a játékok felett.

Forrás: nemzetisport.hu

„Kati néni”, Kocsis Ferenc és Wichmann Tamás az idei Prima Primissima-jelölt

Idén tizenötödik alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat. A Sport-kategória jelöltje Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző, Kocsis Ferenc olimpiai bajnok birkózó, mesteredző és Wichmann Tamás világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus.

A jelöléseket szerdán tették nyilvánossá a primaprimissima.hu oldalon. Az OTP Bank által támogatott díjat ötödik éve széleskörű társadalmi elfogadottság, figyelem és elismerés övezi. Az idei, jubileumi díjátadót követően összesen 450 díjazottat számlál majd azoknak a kiemelkedően tehetséges művészeknek, újságíróknak, tudósoknak, sportolóknak és oktatóknak a száma, akik példát mutatnak. Munkájukkal, tevékenységükkel nap, mint nap bizonyítják, hogy elkötelezettséggel, kitartással odaadással hogyan formálható, hogyan tehető jobbá jelenünk és hogyan formálható közös jövőnk - írják.

A Sport-kategória jelöltje Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-kenu mesteredző, olimpiai ezüstérmes kajakozó, számos olimpiai és világbajnok mestere; Kocsis Ferenc olimpiai bajnok, világ- és négyszeres Európa-bajnok birkózó, mesteredző, az olimpiai bajnok Majoros István és Farkas Péter edzője, továbbá Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, négyszeres világbajnoki ezüst- és ötszörös bronzérmes, valamint kétszeres olimpiai ezüstérmes, egyszeres bronzérmes, UNESCO Fair-play-díjas kenus.

Csányi Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy az ünnepélyes díjátadót december 1-jén tartják, addig a közönség is kiválaszthatja saját díjazottját a harminc jelölt közül a honlapon.

Forrás: olimpia.hu

Teljes üzemben a fair play-stand az Universiadén

A Nemzetközi Fair Play Bizottság immár harmadik alkalommal vesz részt standdal Universiadén, ezúttal Taipeiben. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséggel (FISU) közelmúltban kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően a fair play a korábbiaknál hangsúlyosabb megjelenést kap. A sportolói falu nemzetközi zónájának egyik legjobb helyén, az akkreditációs központ bejáratánál kapott helyet a stand, aminek köszönhetően már első nap a világ minden földrészéről érkeztek látogatók.

„Kifejezetten örülök annak a pezsgésnek, amit egyből az elején sikerült megtapasztalnom. Már a kipakolásnál jöttek ide versenyzők, és érdeklődtek a fair play-ről, a bizottságunk munkájáról. Várakozáson felüli fogadtatásban volt részünk, nagyon jó helyet ajánlottak fel a szervezők, így a sportolói falu vérkeringésének a közepén vagyunk. A taipei-i szervező bizottság látszik, hogy mindent megtesz a profi lebonyolítás érdekében. Erre egy remek példa, első nap kérdeztük, hol van zárható szekrényke, amibe a személyes dolgainkat zárhatjuk, amíg dolgozunk. A helyi szervező hölgy elment megkérdezni, majd tíz perc múlva megjelent két kollégájával, akik egy komplett szekrényt cipeltek ide a standunkra! A falu egyébként egy szellős épületegyüttes, mely eleve a szabadság, és a jó értelemben vett lazaságot sugallja. Természetesen a szervezők nagyon odafigyelnek a biztonságra, a szervezés pontosságára”- számolt be kezdeti tapasztalatairól Kamuti Jenő fair play-elnök a helyszínen. 

A Nemzetközi Fair Play Bizottság több ezer kitűzővel, karkötővel és prospektussal készült Taipeire, melyeket nemcsak a standra ellátogató versenyzők között, hanem a versenyhelyszíneken is osztogatnak. A kitelepülés részeként, többek között helyszíni játékokat próbálhatnak ki a vendégek, valamint számos fair play videót nézhetnek meg a kivetítőn.

Az ötszörös Universiade-győztes vívó Kamuti Jenő külön kitért a megnyitóra is. „Figyelemre méltó, hogy a NOB elnöke, Thomas Bach video-üzenetében külön hangsúlyozta az Universiade jelentőségét. Ennek sajátságos üzenete, hogy az olimpizmus mellett az Universaide-szpirit, szellemiség fogalma is kezd elterjedni. Egyébként a megnyitót egy sporttörténeti incidens zavarta meg. Bizonyos helyi csoportok vélt, vagy valós sérelmeik miatt tüntetést szerveztek a helyszínre, és egy időre megakadályozták a sportolók bevonulását, amit maradéktalanul elítélek, hiszen ezzel pont a sportolókat, és a fair play-t sértették meg! Természetesen a szervezők a biztonságot szem előtt tartva cselekedtek, így végül minden résztvevő rendben végignézhette a fantasztikus, dinamikus megnyitót, mely a fiatalok tetszését teljes mértékben elnyerte.”

A Fair Play program az Universiade végéig várja a sportolókat, vezetőket és érdeklődőket. Első nap meglátogatta a standot Adam Roczek, az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) elnöke is.

A vasárnap krónikájához tartozik Szatmári András aranyérme, egyben az első magyar győzelem Taipeiben, melyhez Kamuti Jenő a helyszínen gratulált az immár nemcsak világbajnok, de Universiade-győztes magyar vívónak. 

Forrás: olimpia.hu

Millennium csapat: „A három olimpiai aranyérem is nagy dolog volt, de az is, hogy együtt játszhattunk”

Sikerekben gazdag pályafutás áll a Millennium csapat olimpiai bajnokainak háta mögött, így nem csoda, ha nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak olyan eseményt, pillanatot kiemelni, amely különösen emlékezetes maradt számukra. Kásás Tamás szerint a három olimpiai aranyérem is nagy dolog, de az is éppen akkora, hogy együtt játszhattak. Vári Attilában azok az érzések maradtak meg leginkább, hogy milyen volt az olimpián szerepelni, vagy éppen a szentélyben, a Hajós Alfréd Uszodában hazai közönség előtt. Steinmetz Barnabás és Varga Tamás is az athéni döntőt emelte ki, Kósz Zoltán pedig természetesen a sydneyi diadalt. Fodor Rajmund szerint túl rövid volt ahhoz az interjú, hogy mindegyik kedves emlékét felidézze, míg Kiss Gergely azt említette meg, amikor az ifjúsági Európa-bajnokság megnyerése után a dobogó tetején először hallgatta a magyar himnuszt.

Forrás: nemzetisport.hu

Négy magyar vízilabda arany a Masters világbajnokságon

Világbajnoki címet szerzett a Millennium csapat színeiben három olimpia 14 magyar bajnoka a Masters világbajnokságon a 40+ kategóriában.

A döntőben az orosz St.Petersburg csapata volt az ellenfél. A mi oldalunkon 14 olimpiai bajnok, az ellenfélnél 2 olimpiai ezüstérmes szerepelt a döntő összecsapáson az együttesekben. A Millennium csapat az ötödik találkozóján is telt ház előtt, ötödször is győztesként hagyta el a medencét. A legendák első gólját Biros Péter szerezte, aki másfél negyed alatt triplázott, míg az oroszok 5–0 után találtak be először. A gálahangulat persze most sem maradt el, a találkozó végéig a 16 magyar gól szebbnél szebb, szellemes megoldásokból született. Biros 5, Varga Zsolt 3, Kásás Tamás és Molnár Tamás 2-2, továbbá Székely Bulcsú, Benedek Tibor, Steinmetz Barnabás és Varga Tamás 1-1 alkalommal talált be az ellenfél hálójába.

A hét nap alatt bajnokaink meggyőződhettek arról, a szurkolók nem felejtették el a legendáikat. Még mindig imádják őket.  

A 16-3-as győzelem után Kemény Dénes szövetségi kapitányt is megfürdették a fiúk.

-„Ez egy csoda. Fantasztikus érzés volt az egész hét. Amikor felnéztem a lelátóra és láttam, hogy ennyi ember szurkol nekünk, ennyi ember szeretett minket, akkor egyszerűen újra megéltem mindent, amit profi játékosként. Az volt számomra igazán felemelő, hogy a gyermekeim láthatták ezt a csapatot együtt játszani, mert nagyon picit voltak, amikor én abbahagytam, szerintem annyira sok mindent nem tudtak felfogni egy-egy mérkőzésből. Megmutattuk a közönségnek, hogy amikor játszunk – és ez ebben a döntőben is így volt –, amikor elkezdjük az igazi játékunkat, akkor nem találunk ellenfélre. Ami annak köszönhető, hogy gyerekkorunk óta ismerjük egymást és olyan képzést kaptunk, amit ebben a szentélyben mindig meg tudunk mutatni, s ekkora szeretettel körülvéve elő tudjuk hozni magunkból. Köszönöm mindenkinek, hogy így szeretnek és ennyit buzdítanak minket, ennél szebb dolog nincs a világon” – mondta Vári Attila a találkozó befejeztével.

A masters világbajnok csapat tagjai:
SZÉCSI Zoltán, SZÉKELY Bulcsú, MÄRCZ Tamás, VARGA Zsolt, KÁSÁS Tamás, VÁRI Attila, KISS Gergő, BENEDEK Tibor, FODOR Rajmund, BIROS Péter, STEINMETZ Barnabás, MOLNÁR Tamás, GERGELY István, VARGA Tamás
Szövetségi kapitány: KEMÉNY Dénes
Edző: KÓSZ Zoltán

A női 30+ kategóriában szereplő Budakalász együttese 13-10-re nyert az utolsó fordulóban az amerikai Olympic Club ellen, így megszerezte az aranyérmet.

Egyszerű volt a képlet a Budakalász (30+) számára az amerikai The Olympic Club elleni mérkőzés előtt: ha a női válogatott hajdani világ- és Európa-bajnok klasszisait felvonultató gárda győz, akkor világbajnok, döntetlennel második, vereséggel harmadik lesz.

 

A lányok ennek megfelelően pólóztak, 2-2 után már rendre náluk volt az előny, az első félidőben Pelle Anikó triplázott, továbbá Brávik Fruzsina duplája és Drávucz Rita (a képen) gólja után 6-3-nál cseréltek térfelet a csapatok. A második félidőben Drávucz is meglőtte második, majd harmadik gólját, 8-4-nél pedig már nem nagyon kellett aggódunk az aranyérem miatt. Stieberék az utolsó negyedben sem engedték nagyon közelebb a riválist, s végül 13-10-es győzelmet arattak, és veretlenül szerezték meg az aranyat.

- „Az egész világbajnokság fénypontja volt a mai meccs, jól védekeztünk, M-zónáztunk, Orsi jól védett, boldog vagyok. Hasonló volt, mint régen. Hálás vagyok a közönségnek, hogy ilyen sokan vannak itt, csodálatos érzés körülnézni. Ez a siker mehet a többi mellé, hiszen a mi korosztályunkban ugyanolyan elismerés, mint amit a fiatalok közt nyertünk. Még itt vagyunk, ugyanúgy megharcolunk a helyzetekért, ha lassabban is, de úszunk, és ugyanúgy gólra kell váltani a passzokat. Nagyon örülök a végső sikerünknek" - mondta Drávucz Rita.

A master világbajnok csapat tagjai:
DOROSZLAI Orsolya, VARGÁNÉ GAZDAG Erika, ZSÁMBOK Lili, KIS-PRIMÁSZ Ágnes, STIEBER Mercedes Klára, ZSOLDOS-RÉDEI Kata, DRÁVUCZ Rita, BOROS Júlia, BRÁVIK Fruzsina, PELLE Anikó, GRUBER Laura, SZENTKERESZTI Gabriella, PAPP Timea, IPACS Barbara, GYŐRI Eszter

További két kategóriában diadalmaskodtak még magyar csapatok és szereztek korosztályukban masters világbajnoki címet. A férfi 35+ kategóriában az egri Bull’s Blood, a férfi 45+ korcsoportban az Ybl-Octopus együttese végzett az élen.

Forrás: olimpia.hu

Olimpiai érmeseink - Faragó Tamás dr.

FARAGÓ TAMÁS DR.

A BVSC-ben kezdte, majd a Vasas csapatában aratta legnagyobb hazai sikereit. Kilenc alkalommal segítette bajnoki címhez a piros-kékeket. Másfél évtizeden át 258 mérkőzésen játszott a válogatottban. Három olimpián szerepelt. Münchenben második, Montrealban első, Moszkvában harmadik lett a nemzeti együttessel. A kanadai siker fő részese, a torna gólkirálya, az olaszok elleni döntő győzelem hőse volt. A világ- és Európa-bajnokságokon három arany- és három ezüstérmet gyűjtött. Fizikai adottságai kiváló technikával párosultak. A medencében világklasszis volt. 1993-ban a hírességek floridai csarnokába is beválasztották. A parton színes, kivételes egyéniség. Állatorvosi hivatását nem nagyon gyakorolta. Pályafutása során egy ideig Düsseldorfban játszott, végül Arenzanóban volt játékos-edző. Idehaza a junior válogatottal világbajnokságot nyert, majd éveken át a Vasast trenírozta. Majd az egyre sikeresebb, már Európa-bajnokságot is nyert női válogatott kapitánya volt. Az athéni csalódást keltő hatodik helyezés után Montrealban világbajnokság megnyerésére vezette a csapatot. Ezt követve azonban családi okokra, hármas ikreivel való fokozottabb törödésre való hivatkozással lemondott a kapitányi tisztségről. A Vasas fiataljait segiti, s jó barátjával Csapó Gáborral pólósulit is vezet.

Az aranyérem története


Lukáts György írása


1976. Vízilabda csapat


Valahogy a gyermekkor, és az ifjúkor élményei sokkal maradandóbbak, mint a későbbiek. A sportban ez hatványozottan így van. Persze, nehogy most azt higgye bárki is, hogy a hatvanas-hetvenes évek magyar labdarúgó-válogatottjának összeállítását azért fújjuk fejből, ellentétben a maival, mert akkor gyerekek, fiatalok voltunk. De ez egy másik történet.


A magyar vízilabda egészen más kategória. Hála Kásáséknak, a maiakat éppen úgy fújjuk, mint a Faragó-féle világbajnok társaságot. Akkor, 1976-ban, a montreali olimpián minden összeállt az örök élményhez. Nekem különösen. Nem csak azért mert nagyon ifjú voltam, nem csak azért mert már mindenféle lapokban megjelentek különböző írásaim (akkortájt ez valódi érték volt), nem csak azért mert gyönyörű kisfiam már az első szülinapjához közeledett, hanem mert úgy várhattam az ötkarikás játékokat, hogy az akkor legszebb korszakát élő Csapó Gábort (maradjunk Dudinál), a barátomnak tudhattam, és általa időnként még a világsztár Faragó Tamással (maradjunk Tonónál), is szót válthattam. Csapatunk esélyesként utazott, csakúgy, mint most, 2005-ben. Ferihegyen, búcsúzáskor, Dudi csak ennyit mondott: „Nyugi. Ha a szovjeteket legyőzzük, aranyat nyerünk!” Ráadásul erre Tonó is rábólintott.


Kicsit persze, más okból is aggódtunk. Hiszen négy évvel korábban, Münchenben, a terroristák… No, de minek folytassam? Ezzel az érzéssel a mai ifjak sajnos szinte együtt élnek.


Jól kezdődött. Sorba vertük a csoportellenfeleket. De a hatos döntő még hátra volt. Ráadásul akkor körmérkőzés formájában dőltek el a helyezések. A legdöbbenetesebb meglepetés ekkor ért. A munkaidőm már a vége felé közeledett, amikor megcsörrent a telefon. A vonal végén Dudi. Akkor még nem létezett mobilkészülék, az interurbán hívás költségét pedig talán még sztársportolóink sem bírták volna kifizetni. Hangos röhögés a vonal tengerentúli végén, majd egy ellentmondást nem tűrő megjegyzés: „Miénk az aranyérem!”


Csak hebegtem. Nem tudtam, ő őrült meg, vagy én. Beszélgetésünk valahogy így folytatódott:


- No, de hogyhogy? Meg aztán egyáltalán, hogy kerülsz te ide?!
Ismét hosszú röhögés következett. Majd a legképtelenebb történet:
- Nyolc méter magasban állok egy létrán és a fülemen egy telefonkagyló. Igazán értékelhetnéd, hogy felhívtalak.
- Én… én értékelem, de…
- Az a helyzet, hogy tegnapelőtt észrevettem egy árva telefondugaszt a magasban. Elrohantam, vettem tizenhét dollárért egy készüléket és működik. Azóta a Tonóval innen telefonálgatunk. Lehet, hogy balhé lesz, mert már sokan tudják. Most is hosszú sor áll a létránál. Akad itt hindu, nigériai, japán. Ha végzek, átadom a készüléket. Pénzt még nem kérünk érte.


Hosszasan beszélgettünk, és az olimpia alatt ezt követően még vagy háromszor. Hogy honnan tudta Dudi már akkor, hogy miénk az arany? Nos, a szovjetek ugyanis kiestek a csoportjukból. Véletlenül végignézte a hollandok elleni, mindent eldöntő meccsüket. Igen, véletlenül. Merthogy őt választották doppingvizsgálatra, azonban éppen képtelen volt pisilni. Megivott már két liter kólát, néhány sört, rá egy kis narancsitalt, ettől aztán irdatlan hasmenése lett, de pisilés még akkor se. Így aztán ott ragadt az uszodában és csikorgó hassal, de örömmel nyugtázta: kiesett a nagy vetélytárs. Az ígéret szerint pedig akkor ugye, nem lehet már gond.


Nem is lett. A jugoszlávokat 6-1-re, a szovjeteket elgáncsoló hollandokat 6-3-ra, a románokat 10-8-ra, a mindent eldöntő mérkőzésen pedig az olaszokat 6-5-re vertük. Dudinak nagyon nem ment ezen a meccsen. Nem is lőtt gólt, igaz, három kapufás gólvonalat viszont igen. Ha rajta múlik, aligha tartják be az ígéretüket. De nem rajta múlott, hanem Faragó Tamáson. Ez az ő meccse volt. Három parádés gólt lőtt és Magyarország olimpiai bajnok lett! Ott ugráltak egy kupacban a mindent tudó mesterrel, dr. Gyarmati Dezsővel.


Többet nem telefonált. Ferihegyen viszont elnézést kért, mert, hogy becsapott. Nem értettem. Kérdően néztem rá, de ő csak sejtelmesen mosolygott. Aztán amikor megszabadult az autogramgyűjtő megszállottaktól, azért elmagyarázta: „Ha jól emlékszem, azt ígértem, hogy ha legyőzzük a szovjeteket, aranyat nyerünk. No, de le sem győztük őket…

 

Forrás: olimpia.hu

Július 31-e a Gondoskodás Napja

A Ferencvárosi Torna Club és a Magyar Olimpiai Bizottság Mező Ferenc Sportbizottsága 2015-ben felhívással fordult minden magyar sportegyesülethez és sportalapítványhoz, hogy a jövőben legyen minden év július 31-e a Gondoskodás Napja.

Célunk a múlt tisztelete, a hagyományok ápolása és minden magyar élsportoló megbecsülése.

Teendő sajnos, illetve hála Istennek, van elég! Hála Istennek, hogy a magyar sport rendelkezik olyan múlttal, olyan sportsikerekkel és tradíciókkal, amelyre az egész nemzet büszkén tekinthet, és sajnos: mert ezeket a sikereket elért volt élversenyzők nem mindegyike él olyan körülmények között idős korára, amilyet sportpályafutása befejezése után megérdemelne.

Jó példával előjárva ezen a helyzeten próbál segíteni a Sporttörvény 41. §-ának h) pontja alapján a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével a Magyar Olimpiai Bizottság Mező Ferenc Sportbizottsága, amely támogatja a rászoruló nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolókat, azok özvegyeit, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakembereket.

A Sportbizottság a korábbi hagyományokat folytatva a 2016. évben is nagy hangsúlyt fektetett a segélyezési feladatok ellátására. 2016. év folyamán normatív (rendszeres) segélyezésben részesülők száma 63 fő volt. Ők évente két alkalommal részesülnek segélyben. A segélyek átadását arra is felhasználtuk, hogy alkalmanként egy sportbaráti összejövetel keretében az idős sportolók egymással is találkozhassanak, feleleveníthessék emlékeiket, kapcsolatot tarthassanak társaikkal. Ezen felül 44 fő életkörülményeiben bekövetkezett változás miatt (betegség, haláleset, stb.) részesült egyszeri segélyben. Összegezve, a Magyar Olimpiai Bizottság 2016. évben 107 rászoruló idős élsportolót részesített segélyezésben. (Az egyszeri segélyek összege 50-150 ezer forint.)

A közvetlen anyagi támogatáson túl a MOB Mező Ferenc Sportbizottsága létrehozása óta különös figyelmet fordít az idős érmesek megbecsülésére. E tevékenysége körében a korábbi évek hagyományának megfelelően a nyugdíjas olimpiai érmesek részére az Olimpiai Bajnokok Klubjával karöltve rendszeresen szervez klubnapokat, ahol megünnepeljük a kerek születésnapjukat ünneplő egykori nagyságokat a rendezvényen ajándékban is részesülnek. A MOB minden évben műsorral egybekötött karácsonyi ebédet ad, melynek keretében 2016. évben 180 fő idős bajnok közel 20 ezer forintos ajándékcsomagot és az aktuális sportsikereket megörökítő sportévkönyvet kapott.

Arra buzdítunk és kérünk minden magyar sportegyesületet és sportszervezetet, hogy figyeljenek a volt élsportolóikra. Ne engedjék, hogy az egykori sikerek kovácsai méltatlan helyzetben éljék életüket. A lehetőségeikhez mérten tegyenek meg minden megtehetőt értük. A figyelem nem pénz kérdése! A gondoskodás, az élet méltósága kijár a (sport) család minden tagjának!

Figyelem – GONDOSKODÁS – Méltóság!

Dr. Bodnár András olimpiai bajnok vízilabdázó, a MOB Mező Ferenc Sportbizottságának elnöke

Forrás: olimpia.hu

Kizárták: Gretel tragédiája is kellett Csák Ibolya aranyérméhez

A legendás német atlétanő, Gretel Bergmann 103 éves korában meghalt. Ha indulhatott volna az 1936-os olimpián, lehet, hogy ma egy magyar aranyéremmel kevesebb lenne.

Bergmann tipikusan olyasvalaki volt, aki egyszerűen rossz csillagzat alatt született, emiatt sosem tudott igazán kiteljesedni választott pályáján. Gretel Bergmann 1914-ben látta meg a napvilágot Németországban, s atlétaként rendre jó eredményeket produkált. A 1930-as évek elején már látszott, hogy magasugróként a német csapat egyik vezéregyénisége lehet az 1936-os berlini olimpián. Egy hónappal a nyári játékok előtt például 160 centis ugrásával megdöntötte a német országos csúcsot.

A politika azonban közbeszólt. Adolf Hitler és a nemzetiszocialisták Németországában egyre erősebben izzott a zsidóellenesség, s ez Gretel Bergmannt is érintette. Megtiltották neki, hogy részt vegyen az olimpián, or­szágos rekordját pedig törölték. A helyére senkit sem nevezett a német csapat, csak két magasugrónővel vágtak neki a versenynek. Ám nemcsak ez okozott utólag felzúdulást, hanem az is, amikor kiderült: az egyikük, Dora Ratjen nem más, mint Heinrich Ratjen. Egy férfi, akit gyerekkorától nőként neveltek pont azért, hogy a másik nem sportversenyein jobban teljesíthessen.

A berlini olimpia ugyan összesítésben végül a Harmadik Birodalom elsöprő sikerét hozta, de több komoly fricskát is kaptak a nácik. Egyrészt ekkor hódította meg a sportvilágot az amerikai atléta, a színes bőrű Jesse Owens, a magyar csapatban pedig két zsidó származású sportoló is aranyérmet szerzett. Kabos Endre vívásban állhatott fel a dobogó legfelső fokára, Csák Ibolya pedig épp magasugrásban. Ki tudja, győz-e, ha nem zárják ki a bomba formában lévő, szintén zsidó Gretelt?

A német sportoló 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, és hazájában végül csak az 1990-es években rehabilitálták. Stadionokat és utcákat neveztek el róla, rekordját pedig visszaállították. New Yorkban halt meg kedden.

 

Forrás: borsonline.hu

Betegség miatt hiányzik a vb-ről a magyar sztáredző

Szokásától eltérően nem a pást mellől ad utasításokat olimpiai bajnok tanítványának, Szász Emesének edzője, Kulcsár Győző, akit két hete megműtöttek.

Természetesen utazott volna a lipcsei vívó-vb-re a Vasas-klasszis Emesét a tavalyi riói olimpiai győzelemhez segítő, 77. életévét októberben betöltő bajuszos mester, ám a betegsége megakadályozta ebben.

– A hasnyálmirigyem miatt két hete volt egy elég durva műtétem. A sebészi beavatkozáson túl va­gyok – mondta a Borsnak a Nemzet Sportolója. Az egykori olimpiai aranyérmes párbajtőröző kiváló tréner hozzátette: szerencsére a felkészülés utolsó két-három napján ott lehetett Emese edzésein.

– Persze nem vehettem kézbe a pengét, de elláttam jó tanácsokkal, hiszen Eb-n és vb-n még sosem szerzett aranyérmet. Kétszeres világbajnoki második helyezett, jó lenne, ha Lipcsében a dobogó legmagasabb fokára lépne.

S hogy mit ígért lábadozó trénerének Emese?

– Jobbulást kívánt, azt mondta, igyekszik egy éremmel meglepni. Azért hadd jegyezzem meg, az idei felkészülése nem volt tökéletes. Ezzel együtt, mivel ebben a fegyvernemben a gép dönt, a lámpák villannak, és nincs vita: csak rajta múlik, milyen eredményt ér el. A klasszisa segíti, s csapatban húzóember lehet.

Ha Szász mellett létezik másik favoritja a magyar válogatott­nak, az Szilágyi Áron, a kardví­vás kétszeres olimpiai aranyérmese.

– Látja, abban a fegyvernemben befolyásolja az eseményeket az emberzsűri, de Áront nehéz kizökkenteni a ritmusából. Ami a férfikardcsapatot illeti, jobbak az esélyei egy vb-éremre, mint a női párbajtőrözőknek.

 

Forrás: borsonline.hu

Nem lesz vívó Kamuti unokáiból

Aktív sebészorvos korában az a mondás járta Kamuti Jenőről, hogy aki beszélni akar vele, az feküdjön föl a műtőasztalra, és operáltassa meg magát, csak így lehet szót váltani az „örökmozgó”, olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívóval.

A Nemzet Sportolója ősszel ünnepli a 80. szülinapját, de korát meghazudtoló formában van.

– Életvidám, az életet a maga körülményei között élvező ember vagyok, és a sport is egy örömforrás a számomra. Heti négy-öt alkalommal futok és spinningkerékpárt tekerek. Rendszeres mozgással próbálom lassítani az öregedést – árulta el a titkát.

A sportolás gyakori külföldi útjai alkalmával sem maradhat el, mindig visz magával futófelszerelést. Legutóbb a vívó Eb helyszínén, Tbilisziben futott fel egy IV. századi hegyi monostorhoz, így kötötte össze a sportot a kultúrával egykori grúz vívótársa tanácsára, akivel éppen hatvan éve álltak az ifjúsági vb dobogóján.

– Többen figyelmeztetnek, hogy lassítanom kéne. De a pörgés tesz boldoggá. A Nemzet Sportolója címre nagyon büszke vagyok, és szeretném, ha sokáig tudnám élvezni ezt a kitüntetést családom, unokáim körében – mondta Kamuti, és hozzátette: mind az öt unokája sportol, de nem versenyszerűen. A vívást is kipróbálták, de éppen a nagypapa miatt hagyták abba. Az edzőjüktől ugyanis megkapták: Ezt nagyapád jobban csinálta.

– Ha nem motivál, hogy sikeres, Európa- vagy világbajnok legyél, nem érdemes versenyszerűen sportolni. A rendszeres mozgás a lényeg – véli, s hálás a sorsnak, hogy orvosként segíthette a rászorulókat.

Forrás: borsonline.hu

Olimpia.hu: Áder János megnyitotta a FINA-vb-t, a vizes szimbólumot Egerszegi Krisztina indította útjára

Látványos ünnepséggel nyitották meg péntek este Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, az úszók, nyíltvízi úszók, műugrók, szinkronúszók és vízilabdázók 17. világbajnokságát. A FINA-vb ceremóniáján részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Tarlós István Budapest főpolgármestere, a FINA vezérkara Julio César Maglione, a FINA elnöke vezetésével, Seszták Miklós fejlesztési miniszter, a vb szervezéséért felelős kormánybiztosa; Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, Kulcsár Krisztián elnök, több más sport- és állami vezető, politikus; az ötkarikás szervezet elnökségének több tagja és az olimpiai mozgalom támogatói; az úszó és vízilabdás legenák mellett más sportágak olimpiai és világbajnoki érmesei.

A megnyitóünnepség 4 részből állt. Az első rész a víz és élet címet viselte és Eötvös Péter, Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző, a Duna hangja című, 12 éves korában szerzett kórusművével kezdődött, amelyhez a világbajnokság alkalmából új szöveget írt Varró Dániel költő. A Lánchíd lábánál, a Duna pest felőli oldalán felállított óriásszínpadon a Cantemus gyermekkórus működött közre.

Ezt követően a víz és a kultúra találkozásának magyarországi történetét mutatták be, az "időutazás" Aquincumnál kezdődött, majd a honfoglalás, a reneszánsz Buda, Mátyás király, s a huszárok korszakának fontosabb emlékeivel folytatódott. Kodály Zoltán Háry János című dalműve következett 160 táncos közreműködésével, majd Liszt Ferencről is megemlékeztek, akinek egyik kedvelt alkotóhelye a Duna-part volt. Bogányi Gergely zongoraművész a II. magyar rapszódia dallamaival tisztelget a magyar zeneszerző emlékének. Erzsébet királyné (Sissy) is a Duna szerelmese volt. Strauss Kék Duna – keringője az ő emlékére csendült fel.

Balatonfüred a vb másik házigazda városa. A város egyik jeles eseménye minden évben az Anna-bál. Zoób Kati divattervező báli ruháit hölgyek mutatták be.

A kulturális-történelmi blokkot követően a sport került előtérbe a víz és a sport részben. Előbb a kezdett sportolói elevenedtek meg vidám jelenetben, majd az első magyar olimpiai aranyérem tulajdonosát, az úszólegendát, Hajós Alfrédot méltatták, zárásként a vizes sportok legsikeresebb magyar képviselőinek tiszteletére felcsendült a Himnusz.  

Ezt követően a helyszíneket, majd a vb-n szereplő vizes sportágakat mutatták be. Felvonultatták a világbajnokságon résztvevő országok lobogóit, a sort a házigazda Magyarország nemzeti zászlaja zárta, amelyet Varga Dénes, az olimpiai és világbajnok vízilabdázó vitt fel a színpadra.    

Tarlós István főpolgármester Budapest nevében köszöntötte a világbajnokság versenyzőit, szervezőit és nézőit. Felidézte a férfi vízilabda-válogatottal három olimpiai aranyérmet nyert Kemény Dénes szövetségi kapitány szavait: "teljesítőképességünk határa sokkal messzebb van annál, mint ahogy gondoljuk magunkról". "Teljesítettük az embert próbáló vállalást, Budapest felkészült a világbajnokság megrendezésére" - hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a vb fővárosi helyszínei Budapest talán legjellemzőbb és legszebb részei közül kerülnek ki. "Mától több mint két hétig a világörökségi rangra emelt budai vár, a Gellérthegy, a Parlament, a Lánchíd látképe előtt, többek között a gyönyörű Margitszigeten versenyeznek a világ legjobbjai. Budapest nemcsak rendezője, valódi házigazdája lesz a világbajnokságnak" - ígérte a főpolgármester, majd zárta beszédét: "Azt kívánom minden sportolónak, hogy a következő napokban Budapesten valósítsa meg álmait, amiért évek óta keményen dolgozik. Izgalmas küzdelmeket és emlékezetes napokat kívánok mindenkinek, Isten hozta önöket Budapesten!"

"Rendkívüli öröm számunkra, hogy itt lehetünk Budapest gyönyörű városában. Nem választhattunk volna jobb helyszínt ennek az ünnepnek" - mondta Julio C. Maglione, a FINA elnöke, aki többször kiemelte Orbán Viktor miniszterelnök folyamatos támogatását. Hozzátette, a Duna központi szerepet tölt be a versenyben, amely tökéletesen visszaigazolja mottójukat: "a víz a mi világunk". Elmondta: "Készen állunk arra, hogy csodálatos fesztivál részesei legyünk az előttünk álló bő két hétben. 180-nál több ország 2000 sportolója kápráztatja el a világot a következő napokban. Ismét megmutatják a hat vizes sportág nagyszerűségét ezreknek itt a helyszínen, Budapesten, és millióknak a tv-k előtt világszerte. Ez a sport szépsége, és a vizes sportágak büszkék, hogy változatosságukkal gyönyörködtethetnek."

Áder János köztársasági elnök köszöntő beszédében felidézte, hogy az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd, egyben az úszósport első ötkarikás győztese is volt, s amellett, hogy kiváló sportoló, remek építész is, akinek a nevét viseli a vb egyik helyszíne a Margitszigeten. "A nézőknek, szurkolóknak izgalmas versenyeket, a sportolóknak pedig sportszerű viadalokat kívánok" - mondta a köztársasági elnök.    

A beszédek után a sportolók és a bírók eskütétele következett. A magyar csapatból a műugró Fazekas-Gondos Flóra és Kormos Villő, a szinkronúszó Kiss Szofi és Schwarcz Anett, a vízilabdázó Manhercz Krisztián és Takács Orsolya jelenlétében két fiatal úszó, az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, illetve a tízszeres junior Európa-bajnok, riói olimpikon, többszörös EYOF-győztes Késely Ajna mondta a szöveget, míg a bírók és tisztviselők nevében Bodrogi Viktor, az úszódöntők indítóbírója beszélt.

 

A magyarországi csúcsesemény egyik különlegességeként, az olimpia mintájára első ízben, a vb jelképe is feltűnt, egy vizes szimbólum, amelyet minden idők egyik legjobb női úszója, az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina indította útjára. A Fontanának nevezett jelkép mostantól minden hasonló vizes világversenyen helyet kap majd.

Az esemény zárásaként felcsendült a világbajnokság szurkolói dala Radics Gigi és Takács Nikolas előadásában, majd CeeLo Green háromszoros Grammy-díjas amerikai énekes adta elő előbb a Bright lights bigger city, majd a Crazy című számát. A megnyitóünnepséget színpompás tűzijáték zárta.

A Magyar Olimpiai Bizottság még napközben adott ki közleményt, melyben gratulál a szervezőknek az előkészületekhez, az építőknek az infrastruktúra-fejlesztéshez.

„A FINA-vb sikere mindannyiunk sikere, az egész ország büszke lehet rá! Itt az alkalom, hogy megmutassuk, össze tudunk fogni, partnerei tudunk lenni egymásnak! Biztos vagyok benne, hogy Budapest és Balatonfüred egy magas színvonalú, felejthetetlen világbajnokságot fog megrendezni. Ehhez kérem minden résztvevő, szurkoló és szervező további együttműködését és összefogását! Egy közös cél vezéreljen mindannyiunkat: a 2017-es FINA-vb sikere. Dolgozzunk együtt Magyarország és a magyar sportélet jó hírén a nagyvilág közvéleménye előtt”– fogalmazott Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a közleményben.

A MOB a kommünikéjében azt írta, meggyőződése, hogy a vizes világbajnokság kiváló alkalom arra, hogy a sport- és a gazdasági élet, a politika és a civil oldal szereplői a konszenzuskeresés jegyében félretegyék sérelmeiket, egyéni érdekeiket háttérbe szorítsák az esemény sikere érdekében. Gondoljunk csak az ókori olimpiák szellemiségére: a görög városállamok is félretették az olimpiai játékok idejére az egymás iránti ellenszenvüket, letették a fegyvereket, és örültek a közös játéknak, a versenynek, élvezték a sport örömét.

A MOB közleményében emlékeztet arra, hogy Magyarországot az úszó- és a vízilabdasport kiemelkedő hazai hagyományai is kötelezik. Első olimpiai bajnokunk éppen úszó, Hajós Alfréd volt. Az olimpiákon összesen 73 úszóérmet nyertünk, ebből 28 aranyat. Ebben olyan klasszisaink járnak elöl, mint Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás és a világ legjobb úszónője címet többször elnyerő Hosszú Katinka. De folytathatjuk a sort Kovács Ágnessel, Cseh Lászlóval, Hargitay Andrással, Verrasztó Zoltánnal, Gyurta Dániellel, Szabó Józseffel, Rózsa Norberttel, akiket az ötkarikás játékok mellett a világbajnoki szereplésük is legendává tett. Férfi vízilabdában 9 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzérem az ötkarikás mérlegünk. A nagypályás és nyíltvízi úszó-világbajnokságokon úszóink 26 arany-, 13 ezüst- és 22 bronzérmet nyertek. A férfi vízilabdázók vb-statisztikája 3 arany-, 6 ezüst- és 1 bronzérem, a nőké 2 arany, 1 ezüst és 1 bronz. A pólósikerekhez olyan, klasszis játékosok járultak hozzá – a teljesség igénye nélkül –, mint Gyarmati Dezső, Kárpáti György, Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán; a hölgyek közül Drávucz Rita, Kisteleki Dóra, Stieber Mercédesz, Takács Orsolya és Valkai Ágnes. Ne feledjük, az első vízilabda-világbajnokságot épp a magyar férfiválogatott nyerte, 1973-ban.   

Forrás: olimpia.hu

Nemzetisport.hu: Vizes vb: olimpiai láng helyett vizes szimbólum – kezdetét vette a világbajnokság!

Áder János köztársasági elnök péntek este egy rendkívül látványos ünnepség keretében megnyitotta Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, az úszók, nyílt vízi úszók, műugrók, szinkronúszók és vízilabdázók 17. FINA-világbajnokságát. A nagy szabású eseményen Áder János mellett beszédet mondott Tarlós István, Budapest főpolgármestere, valamint Julio César Maglione, a FINA elnöke is. Az ünnepség utolsó részében színpadra lépett az ötszörös Grammy-díjas amerikai énekes, CeeLo Green.

A megnyitóünnepség Eötvös Péter, Kossuth-díjas világhírű magyar zeneszerző, a Duna hangja című, 12 éves korában szerzett kórusművével kezdődött, amelyhez a világbajnokság alkalmából új szöveget írt Varró Dániel költő. A Lánchíd lábánál, a Duna Pest felőli oldalán felállított óriásszínpadon a Cantemus gyermekkórus működött közre.

Ezt követően a víz és a kultúra találkozásának magyarországi történetét mutatták be, az „időutazás” Aquincumnál kezdődött, majd a honfoglalás, a reneszánsz Buda, Mátyás király, s a huszárok korszakának fontosabb emlékeivel folytatódott. Kodály Zoltán Háry János című dalműve következett 160 táncos közreműködésével, majd Liszt Ferencről is megemlékeztek, akinek egyik kedvelt alkotóhelye a Duna-part volt.

A kulturális-történelmi blokkot követően a sport került előtérbe, előbb az első magyar olimpiai aranyérem tulajdonosát, az úszólegendát, Hajós Alfrédot méltatták, majd a vizes sportok legsikeresebb magyar képviselőinek tiszteletére felcsendült a Himnusz. Több olimpiai bajnok személyesen is megjelent, s ott volt az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök is.

Ezt követően a helyszíneket, majd a vb-n szereplő vizes sportágakat mutatták be. Felvonultatták a világbajnokságon résztvevő országok lobogóit, a sort a házigazda Magyarország nemzeti zászlaja zárta, amelyet Varga Dénes, az olimpiai és világbajnok vízilabdázó vitt fel a színpadra.

Tarlós István főpolgármester Budapest nevében köszöntötte a világbajnokság versenyzőit, szervezőit és nézőit. Felidézte a férfi vízilabda-válogatottal három olimpiai aranyérmet nyert Kemény Dénes szövetségi kapitány szavait: „teljesítőképességünk határa sokkal messzebb van annál, mint ahogy gondoljuk magunkról”.

„Teljesítettük az embert próbáló vállalást, Budapest felkészült a világbajnokság megrendezésére” – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a vb fővárosi helyszínei Budapest talán legjellemzőbb és legszebb részei közül kerülnek ki.

„Mától több mint két hétig a világörökségi rangra emelt budai vár, a Gellérthegy, a Parlament, a Lánchíd látképe előtt, többek között a gyönyörű Margitszigeten versenyeznek a világ legjobbjai. Budapest nemcsak rendezője, valódi házigazdája lesz a világbajnokságnak” – ígérte a főpolgármester, majd zárta beszédét: „Azt kívánom minden sportolónak, hogy a következő napokban Budapesten valósítsa meg álmait, amiért évek óta keményen dolgozik. Izgalmas küzdelmeket és emlékezetes napokat kívánok mindenkinek, Isten hozta önöket Budapesten!”

„Rendkívüli öröm számunkra, hogy itt lehetünk Budapest gyönyörű városában. Nem választhattunk volna jobb helyszínt ennek az ünnepnek” – mondta Julio C. Maglione, a FINA elnöke, aki többször kiemelte Orbán Viktor miniszterelnök folyamatos támogatását. Hozzátette, a Duna központi szerepet tölt be a versenyben, amely tökéletesen visszaigazolja mottójukat: „a víz a mi világunk”.

Elmondta: „Készen állunk arra, hogy csodálatos fesztivál részesei legyünk az előttünk álló bő két hétben. 180-nál több ország 2000 sportolója kápráztatja el a világot a következő napokban. Ismét megmutatják a hat vizes sportág nagyszerűségét ezreknek itt a helyszínen, Budapesten, és millióknak a tv-k előtt világszerte. Ez a sport szépsége, és a vizes sportágak büszkék, hogy változatosságukkal gyönyörködtethetnek.”

Áder János köztársasági elnök köszöntő beszédében felidézte, hogy az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd, egyben az úszósport első ötkarikás győztese is volt, s amellett, hogy kiváló sportoló, remek építész is, akinek a nevét viseli a vb egyik helyszíne a Margitszigeten.

„A nézőknek, szurkolóknak izgalmas versenyeket, a sportolóknak pedig sportszerű viadalokat kívánok” – mondta a köztársasági elnök.

A beszédek után a sportolók és a bírók eskütétele következett. A magyar csapatból a műugró Fazekas-Gondos Flóra és Kormos Villő, a szinkronúszó Kiss Szofi és Schwarcz Anett, a vízilabdázó Manhercz Krisztián és Takács Orsolya jelenlétében két fiatal úszó, az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, illetve a tízszeres junior Európa-bajnok Késely Ajna mondta a szöveget, míg a bírók és tisztviselők nevében Bodrogi Viktor, az úszódöntők indítóbírója beszélt.

A magyarországi csúcsesemény egyik különlegességeként, az olimpia mintájára első ízben, a vb jelképe is feltűnt, egy vizes szimbólum, amelyet minden idők egyik legjobb női úszója, az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina indította útjára. A Fontanának nevezett jelkép mostantól minden hasonló vizes világversenyen helyet kap majd.

Az esemény zárásaként felcsendült a világbajnokság szurkolói dala Radics Gigi és Takács Nikolas előadásában, majd CeeLo Green háromszoros Grammy-díjas amerikai énekes adta elő előbb a Bright lights bigger city, majd a Crazy című számát.

A megnyitóünnepséget színpompás tűzijáték zárta.

A július 30-ig tartó vetélkedésekben hat szakágban több mint 180 ország mintegy 2000 versenyzője vesz részt.

 

Forrás: nemzetisport.hu

Az olimpiai ezüstérmes Kamuti Jenő lett a nemzet sportolója

A kormány, a nemzet sportolóinak egyhangú javaslata alapján, a Nemzet Sportolója címet adományozza Kamuti Jenőnek, kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívónak, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökének, a MOB elnöksége tagjának.


A sportállamtitkárság szerdai közleménye emlékeztet, hogy a Nemzet Sportolója címet egyidejűleg 12 ember viselheti, ezért Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő április 23-i halálával új tag választása vált szükségessé.


A május 30-i ülésen a nemzet sportolói Kamuti Jenőt javasolták a megtisztelő címre. A vonatkozó jogszabály alapján a nemzet sportolói személyes szavazás útján vagy elektronikus úton maguk tesznek javaslatot az új tag személyére, akit a sportpolitikáért felelős miniszter képviseletében, Szabó Tünde államtitkár terjeszt a kormány elé.


A kormány a Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó életjáradékot tizenkettő, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért magyar sportolónak biztosítja, akik aktív sportpályafutásukat követően is fontos szerepet töltöttek be vagy töltenek be jelenleg is a magyar és a nemzetközi sportéletben.


„A kormány elfogadta a nemzet sportolóinak javaslatát és döntött arról, hogy Kamuti Jenő legyen a nemzet sportolóinak 12. tagja. Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes- és egyszeres csapatvilágbajnok tőrvívó, 17. éve a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja. 1977-ben UNESCO Fair Play-díjat, 2014-ben Budapestért-díjat kapott és bekerült a Nemzetközi Vívó Szövetség hírességek csarnokába. 2015-ben átvehette a Csik Ferenc díjat és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét is. 2013-tól a Nemzetközi Vívószövetség örökös tiszteletbeli tagja” - áll a sportállamtitkárság tájékoztatásában.


Kamuti Jenő 1950-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1957-től 1976-ig mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. 1957-ben a párizsi világbajnokságon tagja volt a Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilli Endre összeállítású világbajnok tőrcsapatnak. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban elért két ezüstérme (1968, 1972) mellett még négy alkalommal ért el olimpián pontszerző helyezést (4. helyezett, csapat: 1960, 1972; 5. helyezett, egyéni: 1964; csapat: 1968).

 

A 79 esztendős Kamuti Jenő 1963-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett, 1967-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. A Semmelweis Kórház orvosa, majd a MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa, 1996-től 2001-ig kórházigazgató főorvosa. 1989 és 98 között a Magyar Vívó Szövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének tagja. Közben 1992-től 1996-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke. 1996-tól az Európai Vívó Szövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának tagja. 2005-2008-ig a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. 2000 óta irányítja a több szervezet, köztük az UNESCO által 1963-ban létrehozott, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által is elismert és támogatott Nemzetközi Fair Play Bizottságot. Mint nemzetközi sportszervezet vezetője, tagja a MOB elnökségének; vezeti a MOB Fair Play Bizottságát is. A hazai vívószövetség általános alelnöke.

A Nemzet Sportolói: Balczó András öttusázó, Hammerl László sportlövő, Kamuti Jenő vívó, Bíróné Keleti Ágnes tornász, Kárpáti György vízilabdázó, Kulcsár Győző vívó, Magyar Zoltán tornász, Portisch Lajos sakkozó, Sági Györgyné Rejtő Ildikó vívó, Schmitt Pál vívó, Székely Éva úszó és Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszező. Halálukig a cím birtokosai voltak: Puskás Ferenc, Zsivótzky Gyula, Polyák Imre, Albert Flórián, Gyarmati Dezső, Grosics Gyula, Buzánszky Jenő és Földi Imre. 

Forrás: olimpia.hu

Okostelefonnal fotózik Rejtő Ildikó

Nem csak kiváltsággal jár, ha valaki a Nemzet Sportolója: példaképként kell élnie. Rejtő Ildikó 80 éves, de maradéktalanul megfelel ennek.

Heteken át tartott Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó 80. születésnapi köszöntése. Újpest, a MOB és a családtagok után a olimpiai bajnok csapattársai ünnepelték meg a klasszist, aki véletlenül, pontosabban vele született betegsége okán lett vívó.

– Kertész akartam lenni, de anyukám lebeszélt erről, mondván, a gerincferdülésemnek nem tenne jót a hajolgatás. A növényimádatom azonban a mai napig megmaradt, rengeteg virágom van, emellett fügét, ribizlit és minden mást nevelek, gondozok – mondja az öt olimpián részt vett, és mindegyikről éremmel hazatérő Rejtő Ildikó, akinek korát meghazudtoló állapotáról az is tanúskodik, hogy remekül kezeli a számítógépet.

– Mindig érdekeltek az újdonságok, 15 éve elvégeztem egy tanfolyamot, hogy tartsam a lépést a világgal. Ha megakadtam, a lányom segített. Nem csak levelezésre használom az internetet, hanem keresztrejtvény-fejtéshez, sőt recepteket is keresek rajta. Szeretek sütni-főzni, a sárgarépát szinte mindenhez felhasználom, nagyon egészséges zöldség – említi a Nemzet Sportolója, akinek okostelefonja is van, azzal rengeteg fotót készített.

– A május végi veterán vívó Eb-n ugyan már nem léptem pástra – magyarázza a korábban a veteránok között is világ- és Európa-bajnoki címet szerzett Ildikó –, de elkísértem barátnőmet, egykori csapattársamat, Sákovicsné Dömölky Lídiát. Róla is szívesen készítettem több fotót.

Forrás: borsonline.hu

Fair play-továbbképzés edzőknek, sportszakembereknek hétfőn, a Magyar Sport Házában

„A Fair play ereje napjainkban” címmel továbbképzést tart a MOB Fair Play Bizottsága június 26-án, hétfőn 9 órától a Magyar Sport Házában. A rendezvényen több érdekes előadás hangzik majd el a fair play-ről, az előadók kisfilmeken keresztül szemléltetik és elemezik a különböző szituációkat. Az interaktív programot kerekasztal-beszélgetés zárja.


A szervezők várják szeretettel a TAO-s sportágak edzőit, vezetőit, valamint minden kedves érdeklődőt! A részvétel ingyenes, de szándékát a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre előzetesen megküldeni szíveskedjen! Kérdés esetén forduljon Deregán Gáborhoz.


Időpont: 2017 június 26., hétfő, 9.00 óra
Helyszín: Sportok Háza, 1143 Budapest, Istvánmezei út 1. földszint
Info: https://www.facebook.com/MagyarFairPlayBizottsag/


Előadók, előadások:
Dr. Kamuti Jenő, a Nemzetközi és a MOB Fair Play Bizottságának elnöke: „A Fair Play nemzetközi megítélése, ismertsége”
Dr. Cserháti László, a Magyar Edzők Társasága Etikai Bizotság vezetője, a MOB Fair Play Bizottságának tagja: „A Fair Play gyökerei, az edző felelőssége a Fair Play elfogadtatásában"
Dr. Farkas Péter, a Testnevelési Egyetem tanára, a MOB Fair Play Bizottságának tagja: „A Fair Play társadalmi megítélése Magyarországon”
Deregán Gábor, a MOB Fair Play Bizottságának főtitkára: „A MOB Fair Play Bizottságának működése, megjelenései” 

Forrás: olimpia.hu

Olimpiai érmeseink - Kárpáti György dr.

Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó június 23-án, a Nemzetközi Olimpiai Napon született. Tíz éves korában került a zöld-fehérek úszó szakosztályába, de a faltól, falig rendelt edzések mellett játékra is vágyott, pólózni kezdett. Minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, hiszen Helsinkiben 17 évesen érdemelte ki első aranyérmét. Úszóként is nyert magyar bajnokságot. A leggyorsabb pólósként teljesítette a 100 métert egy percen belül, ami akkoriban kiváló eredmény volt. Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte igazi világklasszissá. További három olimpián szerepelt, Melbourne-ben és Tokióban aranyat, Rómában bronzérmet szerzett, háromszoros Európa-bajnok, a Fradi örökös bajnoka, 162-szeres válogatott.
A hetvenes évek újabb aranycsapatának időszakában Gyarmati Dezső kapitány segítőtársa volt. Hatvanadik születésnapja idején szív-koszorúér műtéten esett át. Bohém, jó kedélyű sportember, aki a lóversenypályán és a szerencsejátékokban is nagyon otthonos.
A Magyar Olimpiai Bizottság 110 éves jubileuma során 2005 őszén Rogge-elnök magas NOB kitüntetésben részesítette..

Az aranyérmek története

Moldova György írása


1952 Vízilabda csapat


A nyári uborkaszezonban az újságok sportrovatának vezetői sokszor azzal próbálják megtölteni az eseménytelen hasábokat, hogy az olvasókkal megszavaztatják egy-egy sportág örök legjobbjait. Olykor a vízilabda is sorra kerül. Néhány név vitathatatlan: Faragó, Markovits, Jeney "Pierre", a kapus és így tovább, hála Istennek, van kiből válogatni. Nekem megadatott az a szerencse, hogy valamennyit láthattam, tudom, nem sokat számít egy-egy magamfajta "furvézer" véleménye, de az én ranglistámon mindenkit megelőz az "öreg” Szívós, 1952 és 1956 olimpiai bajnoka. Ő a nagy vízilabdás dinasztia első nemzedéke, az ugyancsak olimpiai győztes ifjabb Szívós István édesapja, a válogatottba most frissen bekerült Szívós Márton nagyapja.


Centert játszott és számomra minden labdasportban, így a vízipólóban is a center a király. Ő birkózik a védőkkel eleven húsdarálóba szorítva, a kapunak háttal állva. A víz alól felbukkanva, jobb vagy bal kézzel, fejjel vagy lábbal lövi a gólokat. A többi játékosnak csak az a feladata támadásban, hogy kiszolgálja őt, mint ahogy a vasutasok teszik a mozdonyvezetővel. Tudom, hogy a világ azóta itt is megváltozott - nem jobb lett, csak más -, ma már mindenki egyformán védekezik és támad, a gólok javarészét a szélekről vagy távoli átlövésekből szerzik, de mindez nem moshatja el a meccseket egyedül eldöntő nagy centerek emlékét.


Szívós viszonylag későn tűnt fel kedvenc csapatomban, a Vasasban, Goór Illést váltotta fel. A SZUE-ban, a Szegedi Úszó Egyesületben kezdett, mint mellúszó, ott kapott kedvet a labdához, onnan a MAC igazolta le és csak aztán került hozzánk. Válogatott karrierje is későn indult, csak sokára tudta kiszorítani Németh "Jamesz"-t, a "Vasember"-t, a kétszeres olimpiai és háromszoros Európa-bajnokot. Szívós igazából csak 1952-ben, már 32 éves korában került a világ élére, a legendás: Jeney - Vízvári Gyarmati - Markovits - Bolvári Szívós Kárpáti csapat tagjaként szállt a vízbe.


A helsinki olimpiai tornát még nem közvetítette a televízió, így csak Szepesi rádiós közvetítéseiből maradt meg bennem egy-egy emlékfoszlány.
Szívós három gólt dobott a Szovjetuniónak, a további mérkőzéseken is sokszor "elsült a keze", ő lett a torna gólkirálya.


1956-ban, Melbourne-ben már csak beugróként szerepelt. Eredetileg nem is került be a csapat névsorába, 200 méteres mellúszásban nevezték, le is kellett úsznia a maga előfutamát, csak aztán ment át a pólósokhoz. Az aranyérmet persze ő is megkapta. Emellett számos Európa-bajnokságot nyert és 85-ször szerepelt a nemzeti válogatottban.


Ezek halovány emlékek már, de ma is tisztán él bennem egy régi bajnoki meccs, egy Vasas-Fradi a margitszigeti Sportuszodában. A mérkőzésnek külön pikantériát adott, hogy a régi és az új "császár", Németh "Jamesz" és Szívós egymás ellen játszott, az előbbi a Fradiban, az utóbbi a Vasasban.

 

Számos más világklasszis küzdött a vízben, de ez az este a két centerről szólt. Úgy tűnt, mintha most akarnák végérvényesen eldönteni, melyikük a jobb.

 

Meleg nyári este volt, a lámpafény tükröződött a zöld vízen, mikor a bíró sípszavára elindult a két csapat, harcba szálló hadihajók képzetét keltették. A két center beúszott az ellenfél kapuja elé, lehorgonyzott az álló bekk szorításában és várta a passzokat. Mindketten a csapatjáték szellemi irányítói is voltak, kiáltozásaikat vitte a víz, a nézőtéren is jól lehetett érteni, fanatizálták társaikat, még keményebb erőfeszítést követelve tőlük.


Csak akkor hallgattak el, mikor feléjük szállt a labda, akkor a víz forrni kezdett, kezek-lábak keveredtek egymásba, a labda csak akkor került elő, mikor már a hálóban feküdt. Németh "Jamesz" két gólt lőtt, Szívós kilencet, ezzel a különbséggel nyert a Vasas. Mikor a bíró lefújta a meccset, a két nagy center kikapaszkodott a partra és megölelték egymást.


Úgy tudom, többé nem szálltak vízbe egymás ellen. Németh belekeveredett az 1956-os, októberi eseményekbe, kimenekült Spanyolországba és ott úszóedző lett. Szívós 1958-ban vonult vissza, a fiatalokat tanította 1992-ben bekövetkezett haláláig.

 

Nevük lassan elmerül a feledésben, az új centerek talán nem is tudják, hogy egy-egy mozdulatot, trükkös megoldást tőlük örököltek közvetítő nemzedékek révén.

Mezei Dániel írása




1956. vízilabda csapat




Új építésű házban lakik Gyarmati Dezső. Nem gondolnám, hogy egy ilyen megállapítás szorosan hozzátartozik az 1956-os vízilabdacsapat győzelmével kapcsolatos eszmefuttatáshoz, de…
Amikor a játékosként Kárpáti Györggyel egyetemben háromszoros olimpiai bajnok - ahogy az uszodában nevezik - Dezső (nekem azért: tiszteletem, Dezső bácsi!) felkísért a lakásához és kinyitotta az ajtót, arra gondoltam, talán a ház jellege ellenére láthatok valamit a múltból: fotókat, emléktárgyakat, relikviákat és meghallgathatok egy embert, aki élő legendaként itt sétál közöttünk és szemlátomást kitűnő egészségnek örvend. Csupa olyat akartam látni és hallani, ami közelebb vihet a múlthoz.

Mint vízilabdával foglalkozó újságíró, tisztában voltam a tényszerű eseményekkel. Tudtam, hogy 1956-ban, a melbourne-i olimpián játszottak egy legendás mérkőzést, amelyen a később, egészen pontosan az egy nappal később, olimpiai bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott 4-0-ra legyőzte a szovjeteket. Tudtam, hogy a találkozó, az itthon zajló forradalmi események miatt, több volt, mint vízilabda-mérkőzés. Hallottam már a „blood bath of Melbourne”, azaz „melbourne-i vérfürdőről”. Azzal is tisztában voltam, hogy a magyar csapat veretlenül végzett az első helyen és azzal is, hogy a forradalom hatása a sportolókon is meglátszott: vendéglátóm, Gyarmati Dezső a kiutazás alatt Prágában szervezte meg harmadmagával a magyar olimpiai csapat forradalmi bizottságát.

Kiderült azonban, hogy az újságok, a könyvek, a nyomtatott betűk – mint ez itten – semmit sem érnek. Ott állt előttem egy ember, aki majd ötven év távlatából is olyan hihetetlen tűzzel beszélt az 56-os eseményekről, hogy megértettem: miért kellett a rendőröknek kimenekíteniük a szovjet válogatott tagjait 1956 decemberében, egy hónappal a novemberi események után, a melbourne-i uszodából. Láttam fotókat, például Zádor Ervinről, aki a meccs alatt általunk erősen „puhított” Prokop visszakönyöklése után véres arccal – amit állítólag Kárpáti „Gyurika” kent szét, a művészi hatás kedvéért – állt a lelátó előtt. Aztán láttam Kárpáti Györgyről, a zseniális játékosról, Mayer Mihályról, akit a korombeliek csak hangzatos felszólalásairól ismertek a sportág elnökségi üléseiről, de látva a régi fotókat és hallgatva az anekdotákat kiderült, nem akárki volt a nemrég elhunyt kitűnőség. Persze, láttam a csapatképet is, amely már a jugoszlávok elleni, másnapi 2-1-es siker és az olimpiai cím megszerzése után készült. Ott álltak mind, 8000 néző előtt:

Boros Ottó, Jeney László, Gyarmati Dezső, Mayer Mihály, Hevesi István, Markovits Kálmán, Bolvári Antal, Zádor Ervin, Kárpáti György, Kanizsa Tivadar, idősebb Szívós István.

Egy csapat, amely a sportág és az ország kicsinysége ellenére bevonult a legnagyobbak közé. Dávid győzte le Góliátot, de ennél sokkal fontosabb: egy adott pillanatban, ott, Melbourne-ben, a szovjetek elleni találkozón, a csapaton keresztül üzent a világ: ami az 1956-os forradalommal történt, azzal odakint nem értenek egyet.

Peterdi Pál sokszor leírt mondata, hogy „a szovjetek melegítőjén virító négy betű (CCCP), sajnálatos módon megegyezett azzal a néggyel, amely a körúton nyikorgó tankok oldalát ékesítette” messze nem fejezi ki annak a néhány napnak a hangulatát. Nem, mivel ugyanez a Peterdi Pál kiharcolta, hogy a Képes Sport olyan címlappal jelenjék meg az olimpiai aranyérem megszerzése és a szovjetek elleni sikert követően, amiért eltávolították az állásából.

Az egyik csak jó szöveg, amit nem elég elengedni, átérzés sem árt hozzá.
A már említett, új építésű lakás falán ott díszeleg bekeretezve ez a címlap. Gyarmati Dezső csak mosolyog, „ezt nézd, ezt nagyon szeretem. A Pali kirúgatta magát miattunk.” Ezzel kapcsolatban – elnézést a személyes hozzáfűzésért – Édesapám szavai jutnak eszembe, aki ’56-ról azt mondta: „Manapság nagyon nehéz elhinni, hogy vannak olyan pillanatok, amikor az ember nem csak azt mondja, hogy elég, de annak szellemében is cselekszik.”

A magyar vízilabdasportnak a melbourne-i volt a negyedik olimpiai elsősége. De talán ez a győzelem volt az, amely hatásában mindegyiken túlmutat. Az 1956-os siker után végképp összekapcsolódott Magyarország neve a vízilabdával. Vélhetően ennek a gárdának a sikerei és a szovjetek elleni találkozó miatt vitték le a szülők vízilabdázni azt a generációt, amelynek legjobbjai 1976-ban – 1964 után 12 esztendővel – megszerezték hazánk hatodik olimpiai aranyát. Gyors fejszámolás és látjuk: a ’76-os diadal is szinte pontosan egy generációval később jutatta el csapatunkat a világ tetejére, hogy ezúttal – mint Gyarmati és társai anno – ott is maradjunk hosszú éveken keresztül. Ez már nem sport. Történelem.




Árvay Sándor írása


1964. vízilabda csapat


Bőrből készült a tokiói aranylabda
Dömötör Zoltán végre elmeséli, miért várt annyit a lövéssel

Él Budapesten egy újpesti szívű közgazdász, aki úszóként nyert számos hazai bajnoki címet, az Európa-bajnoki dobogó tetején is állhatott, életét mégis a vízilabda határozta meg – játékosként és edzőként is világklasszis volt. Rómából (1960) és Mexikóból (1968) olimpiai bronzéremmel tért haza, Tokióban pedig ő volt az aranykovács. Nem sértjük meg a többieket, hiszen Ambrus Miklós, Bodnár András, Boros Ottó, Felkai László, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Konrád János, Mayer Mihály, Pócsik Dénes és Rusorán Péter, valamint a kapitány, Laky Károly egyformán sokat tett a sikerért, ám a végén mégis Dömötör Zoltán ívelte be a szovjetek kapujába az elsőséget jelentő gólt.
A rádióriporter, Szepesi György tizenötezer kilométeren át Budapestig visszhangzó buzdítása, a „Lőj, Dömötör, lőj!!!” vég nélküli sikolya negyven év távlatából is ott cseng az akkori közvetítést hallgatók fülében.
Dömötör Zoltán és társai szerezték vízilabdázásunk ötödik olimpiai bajnoki címét, korábban Los Angeles (1932), Berlin (1936), Helsinki (1952) és Melbourne (1956) hozott pólós aranyat. Ez volt a tokiói versenyek ötödik győzelme, s egyben a magyar sport történetének nyolcvanadik olimpiai aranyérme.

– Úszókarrierem nem mondható boldog pályafutásnak, hiszen azzal az óriási blamával kezdődött, hogy egy gyermekversenyen, 100 gyorson megvert Gyurika – évelődik Dömötör Zoltán (70) a későbbi pólós olimpiai bajnoktárs, örök dumamester és viccgyáros, dr. Kárpáti György kárára. S megtudjuk, ezt követően is volt miért bánkódnia, hiszen zsinórban két ötkarikás vetélkedőről is „lecsúszott”. Az 1952-es helsinki játékokra utazó csapatban a 4x200-as gyorsváltó tartalékjának helyéért hajszálnyival maradt le Kettesi Gusztáv mögött, aztán Melbourne-be sem vitték ki, noha 200-on olyan országos ifjúsági csúcsot tempózott, melyet tíz évig nem tudtak megdönteni, váltóban pedig felnőtt Európa-bajnok lett.
E kimaradt olimpiai szereplések alapozták meg Dömötör későbbi olimpiai érmeit, bajnoki címét. Csak éppen egy másik sportágban…
– Csalódott voltam, s abbahagytam az úszást. S a mellékállású pólósból főállásra váltottam. Hamar belenőttem a rokon sportágba, csak azt kellett megtanulnom, hogy a hálóba, s nem a kapufára kell lőni a labdát… Ezzel ugrattak társaim 1957 nyarán, a bemutatkozó válogatott meccsem után, hiszen két gólom mellett tizenháromszor találtam telibe a lécet. Azt mondták, ez világcsúcs!


Igazi ismertségét mégsem e kétes értékű kapufarekoddal, hanem abból az immár több mint négy évtizede elhangzott rádiós közvetítésből szerezte, amikor a hajnali órákban egy országra frászt hozott...
Október 18. volt, talán szerdai nap, ültem otthon a macskaszemes világvevő Beethoven rádió előtt, nővéreim már elindultak az iskolába, én az épp hogy tizenéves drukker minden csalafintaságát bevetve a feldörzsölt hőmérő jóvoltából heveny „olimpia-betegséggel” az ágyat nyomtam, s hallgattam a rekedtes közvetítőt. Magyar-szovjet pólómeccs. A tét az olimpiai arany.
– Igazán elárulhatná már, mire várt akkor?! Ordíthatta Szepesi torkaszakadtából, hogy „Lőj, Dömötör, lőj!”, mégis évezredeknek tűnt, míg végre rászánta magát...
– Hogy mire vártam? Hát arra, hogy elsüllyedjenek az oroszok... Rusoránnal megúsztunk, ő vitte fel a labdát, s amikor nekem passzolt, kétségtelen, hogy gólhelyzetben voltam, de az is igaz, hogy nem csak a kapus, hanem az egyik mezőnyjátékos is ott tornyosult a háló előtt. Meg kellett fontolnom, mit csinálok. Nem lehetett ész nélkül bombázni. Egy lövőcsel, két lövőcsel, jött a harmadik is, szépen elsüllyedtek mindketten, ott volt a lehetőség a hosszú saroknál. Ekkor sem lőttem, hanem ejtettem. Higgye el, nekem is az örökkévalóság volt, míg hálóba ért a labda.
– A lényeg, hogy ezután már nem kellett izgulni. Öt-kettőnél, harminc másodperc alatt, lehetetlen fordítani.
– Fordítani valóban lehetetlen, de még mindent elveszíthettünk volna… A szovjet csapat a becsületéért harcolt: aranyérmes már semmiképp sem lehetett, de tőlünk elvehette volna az elsőséget. A meccs előtt tudtuk, hogy nekünk csak az 1-0, 2-0, 3-1, 5-2 vagy a 8-3 a jó eredmény ahhoz, hogy megelőzzük a velünk azonos pontszámmal álló jugoszlávokat. Három negyed után még 2-2 volt az állás. Képzelheti, milyen izgalmas volt az a hajrá!
– Három magyar találat, s abból kettőt Dömötör jegyzett...
– A negyed elején emberelőnyből Felkai „Róka” lőtt gólt, majd egy támadásnál beforgattam a védőmet, s négyest kaptam, amit isteni szerencsével értékesítettem. A kapus belekapott, megállt a labda a jobb keze alatt, de úgy paskolt utána, hogy a hálóba ütötte. Ezután jött az aranygól, fél perccel a meccs vége előtt, ám ha az utolsó másodpercekben Ambrus nem véd ki egy bődületes ziccert, oda az elsőségünk.
– Mégsem a kapus hozta haza az ereklyét, hanem ön őrzi az olimpiai bajnoki labdát.
– Gyarmati Dezső abban a negyedben a kispadon ült, ő ordított a meccs végén, hogy mentsem meg a labdát. Kidobtam neki, de aztán az öltözőben elkértem. Szép gesztus, hogy nekem adta, megőrizhettem. Érdekes lehet az utókor számára: akkoriban bőrből készült, s hiába zsíroztuk, igencsak meg tudta szívni magát, rettenetesen utálták a kapusok, ha fejen találjuk őket, a tréningeken nem is gyakoroltuk az ilyen lövéseket.
– Később azonban edzőként sok egyéb trükkre megtanította a pólósokat.
– Dolgoztam itthon és külföldön, mégis arra a két évtizedre vagyok a legbüszkébb, amit a Központi Sportiskola pólós szakágvezetőjeként töltöttem el. Sydney tizenhárom olimpiai bajnoka közül heten a KSI-ben nevelkedtek, s az athéni aranycsapatban is öt olyan játékos volt, aki ebből az iskolából indult a világhír felé. 

Forrás: olimpia.hu